DRPORTAL.HU

A szülői jogok gyakorlása a gyermek felett az egészségügyi ellátás során

A mentőmunka során, valamint a kórházi osztályokon az ellátás során találkozunk az „aggódó” (vagy túlaggódó?) szülőkkel, akik nyilatkoznak a helyszínen, hogy gyermeküket ne vigye a mentőegység kórházba vagy éppen a kórházban nyilatkoznak, hogy „saját felelősségre” hazaviszik a gyereket.Szülői jognyilatkozatok az egészségügyi ellátás során

  A mentőmunka során, valamint a kórházi osztályokon az ellátás során találkozunk az „aggódó” (vagy túlaggódó?) szülőkkel, akik nyilatkoznak a helyszínen, hogy gyermeküket ne vigye a mentőegység kórházba vagy éppen a kórházban nyilatkoznak, hogy „saját felelősségre” hazaviszik a gyereket. Felmerül a kérdés, hogy jogilag nyilatkozhat-e a szülő a helyszínen, és a kórházban abban az esetben, ha az egészségügyi szakdolgozó, vagy orvos a beteg kórházi elhelyezését és további ellátását látja szükségesnek. Lehet-e ezzel ellentétes szülői jognyilatkozat?

Szülői jognyilatkozatok az egészségügyi ellátás során

  Amikor a szülő vagy törvényes képviselő jognyilatkozatot szeretne tenni a gyermek ellátása ügyében, ez az önrendelkezési jog alapján lehetséges. A jogszabályalkotó elsődleges szándéka pedig az, hogy az önrendelkezés valóban az egyén saját maga rendelkezését jelentse, amennyiben az cselekvőképes. Mivel a kiskorú gyermekek nem – vagy nem teljesen – cselekvőképesek, azaz nem dönthetnek saját maguk az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatban, a jogi szabályozás rájuk vonatkozóan speciális.

  Ha a gyermek jogilag cselekvőképtelen, a főszabály az, hogy jognyilatkozatot helyette a törvényes képviselő tehet. A gyermek 14 éves koráig teljesen cselekvőképtelen, 14-18 kora között korlátozottan cselekvőképes. (Polgári Törvénykönyv 2:10 §-2:11 §) Az új jogi terminus szerint, 18 életév alatt mindenki kiskorú, ugyanakkor a házasságkötéssel cselekvőképessé (azaz nagykorúvá) válik. Jóllehet az ilyen esetek száma nem túl sok, mégis érdemes megemlíteni, hogy milyen problémás helyzet állhat elő akkor, ha egy 16-17 éves anyuka csecsemőt ringatva próbál jognyilatkozatot tenni arról, hogy megtörtént-e a házasságkötés, mert különben ő a saját gyermeke gyámja sem lehetne.

  Az egészségügyi törvény (a továbbiakban: Eütv.) 20- 21. § bekezdésében egyértelműen kimondja, hogy cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén nem utasítható vissza az olyan ellátás, amelynek elmaradása esetén a beteg egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodás következne be. Hasonlóképpen a Polgári Törvénykönyv 4:147-149§ 
családjogi része elrendeli, hogy a szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. Ez azonban azt is jelenti, hogy életmentő beavatkozást vagy olyan beavatkozást, amely elmaradása maradandó károsodáshoz vezethet, a szülő jogszerűen NEM utasíthat vissza. Így a szülői felügyeleti jog korlátozható hatóság vagy bíróság által a kiskorú érdekében (pl. betegellátás során).

  A fentiekből következik, hogy sem a helyszínen a mentőellátás során, sem a kórházban NEM létezik a szülő – hétköznapi szóhasználat szerinti – „saját felelősségre” tett kiskorút érintő jognyilatkozata. Ha a mentőegység vezetője vagy a kórházi kezelőorvos úgy dönt, hogy a kiskorúnak a szakma szabályai szerint kórházi megfigyelésre van szüksége, a szülő nem tehet jognyilatkozatot, ha mégis jognyilatkozatot tesz, a jognyilatkozat magánál a jognál fogva semmis. A sürgős szükség megléte mellett jogvélelem szól, tehát kétség esetén is a sürgős szükség fennállástá feltételezzük (Eütv. 125.§).

  Sürgős, életmentő vagy nem halasztható beavatkozások esetében a belegyező nyilatkozat mellett vélelem szól, ezért szülői nyilatkozatra nincs szükség, sőt a szülő semmi esetre sem mondhat le a gyermeken végzett beavatkozásról.

  Vannak olyan vallási kultúrák, amelyekben bizonyos beavatkozások, például a vértranszfúzió nem lehetséges a hitük szerint, de a szülők még ebben az esetben sem tehetnek semmiféle jognyilatkozatot, még jövőre utaló feltétellel sem – így például ha baleset éri a gyerekemet ne adjanak neki vért –, azaz sürgős szükség esetén a gyermek életének megmentése illetve a maradandó károsodás elkerülése a legfőbb cél, ezért mindenféle szülői jognyilatkozat ebben az esetben semmis.

  Egy másik kérdés a „szükséges, de halasztható invazív beavatkozások” esetében a szülői beleegyező nyilatkozat kérdése. A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

  Bár sok esetben a jogszabályok a szülők (törvényes képviselők) együttes jelenlétét írják elő a „kiskorú életét jelentősen meghatározó jognyilatkozatok” esetében (pl. óvodába, iskolába való beiratkozás, személyi okmányok igénylése, stb.), a szükséges, de halasztható invazív egészségügyi beavatkozások tekintetében ettől eltekint a szabályozás abban az esetben, ha a szülők nem élnek együtt. Attól még, hogy valaki törvényesen elválik, nem biztos, hogy az egyik vagy másik féltől megvonják a gyermekfelügyeleti jogot, ehhez bírósági határozat szükséges. Ez azért fontos, mert a gyakorlatban a fent említett esetekben, amikor a törvény minden gyermekfelügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő – azaz például a szülő – beleegyező nyilatkozatát kéri, néha nehézkes a másik szülő megtalálása, felkutatása, hát még a nyilatkozat megszerzése. Éppen ez az oka annak, hogy a szükséges de halasztható egészségügyi beavatkozások esetében a szülő, akivel a kiskorú életvitelszerűen él együtt, egyedül is képes belegyező nyilatkozatot adni (pl. egy mandulaműtéthez, stb.). Ugyanakkor a nyilatkozat megtételének tényéről a másik – nem a kiskorúval együtt élő szülőt – is haladéktalanul értesíteni kell. Tehát a nyilatkozatot tevő szülőnek vagy törvényes képviselőnek kötelessége a másik szülőt értesíteni arról, hogy milyen nyilatkozatott tett a kiskorú érdekében.

Felnőtt kísérő jelenléte az egészségügyi ellátás során

  A kiskorút – 14. év betöltése előtt – a szülőnek vagy törvényes képviselőnek el kell kísérnie a kórházba (hiányában nagykorú kísérőt, családtagot kell elvinnie a mentőegységnek, de vigyázni kell majd az alább említtet jognyilatkozat-tétel kapcsán), és a kórházban a szülő a 14 év alatti kiskorú mellett tartózkodhat (ez nem opcionális, ez gyakorlatilag kötelező). 14. év felett is joga van a súlyos betegnek ahhoz, hogy az általa megjelölt nagykorú személy mellette tartózkodhasson, valamint itt még köztes szabály az, hogy 16. év betöltése felett már megmondhatja, hogy ki az a nagykorú személy aki kísérje, ugyanakkor majd az alábbiakban említett jognyilatkozat esetén a törvényes képviselőre szükség lesz.

  A fentiek mellett felmerül az a kérdés is, hogy kell-e a köznevelési intézménynek kísérőt biztosítania a kiskorú elszállításakor és a kórházba tartózkodásakor, amíg a törvényes képviselő meg nem érkezik?

  A válasz egyértelműen igen. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről: 25. § (5) pont értelmében: „az intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről….”. A gyermek felügyelete kiterjed arra az esetre is, ha tanulmányi ideje (iskolában, kollégiumban tartózkodás ideje) alatt válik szükségessé a mentőellátás és/vagy a kórházba szállítás. Így az oktatási intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy amíg szülő vagy törvényes képviselő meg nem érkezik, nagykorú felügyelet biztosítson a 18. életévét nem betöltött kiskorú mellé. A jogszabály arról nem rendelkezik, hogy pedagógus végzettségű kísérő kell-e vagy sem, de az egyértelműen kiolvasható, hogy az oktatási intézmény alkalmazásában álló személyről van szó (lehet a portás, takarító, biztonsági őr is akár).

Összegzés

  Összegezve elmondható, hogy életmentő orvosi beavatkozást, valamint olyan beavatkozást, amely elmaradása maradandó károsodást jelentene a gyermek számára, szülő illetve törvényes képviselő nem utasíthat vissza. Továbbá a jog nem ismeri a „saját felelősségre” tett jogcselekedeteket, azaz a szülő nem dönthet arról, hogy ő a sürgősségi ellátás keretében hazaviszi-e a gyereket a kórházból vagy sem. Nem sürgős, ún. halasztható beavatkozás esetében (pl. mandulaműtét) a műtétbe való beleegyezését a szülő, illetve törvényes képviselő adja meg, ezt kötelező is kikérni. Az orvos és egyéb egészségügyi szakdolgozó kollégák ne habozzanak a „laikus” szülőkkel adott esetben kedvesen, de erélyesebben fellépni, a gyermek (kiskorú) érdekében és a jogszabályok rendelkezései szerint.

 

Dr. Talabér János
egyetemi oktató, Károli Gáspár Egyetem

Dr. habil. Antalóczy Péter
egyetemi docens, Károli Gáspár Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar

Dr. Keszthelyi Attila
egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar

 

https://www.drportal.hu/hir.php?szid=99&tema=67&hid=26776_frisshir

Ossza meg ismerőseivel:

Share on facebook
Facebook
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Skip to content